Egytizednyien konfliktusokkal, vitákkal terhes kapcsolatban élnek, míg 21 százalék mindennapjait időnként a harmónia, békesség, máskor viszont a veszekedések jellemzik. 

A konfliktusmentes együttélés valamivel jellemzőbb a házasságokra, mint az élettársi közösségekre. A szeretetteljes, nyugodt kapcsolat a benne lévők közös eredménye: 85 százalékuk szerint mindkét fél ugyanannyit tesz érte. A zűrzavaros, viszályokkal teli együttélésben is igyekeznek megoldani a problémákat: 46 százalékuk úgy érzi, hogy mindketten egyforma mértékben járulnak hozzá kapcsolatuk erősítéséhez. 

Elég sokan, 38 százaléknyian viszont azt mondják: párjuknál jóval többet tesznek a harmóniáért. A rossz házasságok és élettársi viszonyok javításáért a nők vállalják a nagyobb részt, s ezt nem csak ők látják így, hanem a férfiak is elismerik – ezek a legfontosabb megállapításai annak a személyes kérdezés módszerével készült közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt héten végeztek az Ipsos munkatársai, a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élőket reprezentáló 1000 fő segítségével.

Magyarországon egyre kevesebben élnek házasságban, de akik erre vállalkoznak nagyobbrészt elégedettek is családi állapotukkal. Közel háromnegyed részük (73 százalékuk) harmonikusnak, kiegyensúlyozottnak ítéli férjével, feleségével való kapcsolatát. Ugyanakkor viszonylag sokaknál, 19 százaléknál már gyülekeznek a viharfelhők, hullámzó érzelmekről számoltak be, felemásnak értékelik házasságukat. Még nagyobb gondokról számolt be a frigyben élők 8 százaléka, náluk a konfliktusok dominánsak. 

A néhány esztendeje egybekelők valamint a legalább három évtizede házasságban élők kapcsolata kifejezetten jó. Erre utalnak a húszas éveikben járók és a 60 év felettiek válaszai, ők ugyanis az átlagosnál jóval kedvezőbben értékelik házasságukat – nagyjából 85 százalékuk boldogságban él együtt párjával. A harmincas-negyvenes korosztályok küszködnek leginkább együttélési problémákkal: „csak” 67 százalékuk tartja frigyüket harmonikus viszonynak, 22 százalékuk a vonzások és taszítások változatosságában tölti a mindennapokat, míg 11 százalékuknál a folyamatos viszályok nehezítik az életüket. 

A magánélet rendezettsége nem csak az életkorral, hanem a társadalmi pozícióval, az anyagi helyzettel is összefügg. A magasabb státuszban, a jómódban élők házassága nyugalmasabb, mint a nehezebb helyzetben lévőké. 

Az élettársakként együtt élők többsége is kiegyensúlyozottnak minősíti párkapcsolatát, de arányuk kisebb annál, mint a házasoknál tapasztaltunk – 62 százalék. Viszonylag nagy hányaduk, egynegyedük számolt be arról, hogy pozitív és negatív időszakok váltakozása jellemzi közös életüket. Az élettársi kapcsolatban élők 13 százaléka szerint mindennapjaikat a békétlenség határozza meg. A házassági papír nélkül együtt élő párok kapcsolata akkor harmonikusabb az átlagosnál, ha kiskorú gyermeket nevelnek.

A kapcsolatok magas érzelmi szintjének fenntartása, a különböző érdekek összehangolása, a célok megvalósításakor felmerülő akadályok elhárítása folyamatos feladatot szab a házaspároknak, élettársaknak. Akik e tekintetben sikeresek, lényegében közösen éltetik kapcsolatukat: A harmonikus viszonyban élők 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy társával azonos mértékben járul hozzá a családi idillhez. A felemás, néha békés, máskor vitás viszonyokban is közös törekvés a kiegyensúlyozottabb élet megteremtése – 72 százalékuk együtt próbálkozik ezzel. 

A konfliktusos helyzetben lévők válaszaiból kirajzolódik az aszimmetrikus kapcsolat, a féloldalas összetartozás: 36 százalékuk egyértelművé tette, hogy párjánál többet tesz a békés, rendezett hétköznapokért. Ezt a véleménycsoportot szinte kizárólag nők alkotják. Lényegében csak férfiak tartoznak viszont abba a 22 százalékba, akik szerint nem ők, hanem feleségük, élettársnőjük jelenti a harmonikusabb együttélésük zálogát. A vitákkal terhelt kapcsolatok szomorú jövőjét vetíti előre, hogy csak bő négytizedük (42 százalékuk) tapasztalja magánál és párjánál is a jobbító szándékot.

-Napidoktor.hu-