A terhesség alatti dohányzás nem csak a leendő anya szervezetének árt, hanem az odabenn fejlődő magzat egészségére is alapvetően negatív hatással van. A cigarettából felvett nikotinmennyiség nem csak a baba idegsejtjeinek fejlődését és komplett növekedését gátolja, hanem a koraszülésre és a gyermek későbbi koncentrációzavaraira is jóval nagyobb az esély.

Az ártalmakkal kapcsolatos lista ezzel még nem teljes, számos – kivétel nélkül negatív – következményt fel lehetne még sorolni, ám a londoni St.George’s Egyetem kutatói végre nem a következményekkel foglalkoztak, hanem tudományos módszerekkel próbálták meg felderíteni, milyen segítséget is nyújthatnának azoknak a leendő anyáknak, akik úgy érzik, nem tudnak szenvedélyükről lemondani. A Michael Ussher vezette tudóscsoport állítása szerint a testmozgás hatékony fegyver lehet a „füstmentesítés” útján, s ugyanakkor azt is kijelentik, hogy az egyéb, hagyományos leszokási módszerek a terhesség alatt problémásnak bizonyulnak.

A gyógyszerekkel támogatott leszokás két – egymással összefüggő – tényező miatt sem jöhet szóba: tudományosan eddig még nem sikerült bizonyítani, hogy ez a megoldás ártalmatlan a magzatra nézve, s másrészt pontosan az elsőből adódóan a leendő anyák sem támogatják a kémiai anyagokon alapuló módszert – írják a kutatók a „BMC – Public Health” című tudományos lapban.

Ussher és kollégái ennek megfelelően más megoldás után kutatva arra a kérdésre kereste a választ, hogy a megfelelő mennyiségű testmozgás jótékony hatással lehet-e a sikeres leszokásra. A vizsgálódás alapját az a korábbi tanulmány adta, amely nem terhes nők esetében állapította meg, hogy a testi aktivitás jelentősen csökkenti a cigaretta utáni vágyat. Hogy ez a várandósok esetében is tapasztalható-e, Ussher olyan, a terhesség kezdetén lévő kismamákat hívott meg, akik meg akartak szabadulni szenvedélyüktől, ám úgy érezték, adódhatnak vele problémáik.

Heti száztíz perc

Az egyik vizsgálatban a résztvevők hetente egyszer – összesen hat hétig – konzultáción jelentek meg, amely egy 15 perces általános leszokási-, egy ugyancsak negyedórás testmozgási tanácsadásból és egy 20-30 perces edzésből állt. A másik vizsgálat közreműködői ugyanilyen felosztású, ám hetente több alkalommal megrendezett és a hat helyett nyolc hétig tartó konzultációsorozaton vettek részt. Minkét vizsgálat célja az volt, hogy a kismamákat arra is rávegye, hogy a személyes találkozó nyújtotta testmozgáson túl otthon is rendszeresen mozogjanak, s így vegyék fel a küzdelmet a dohányzás káros szenvedélyével.

A leendő anyák az edzéseken természetesen olyan mozgásformákat végeztek, amelyek egészségügyi szempontból nem megerőltetőek a számukra: laza séta és terhestorna. Utóbbit DVD-segédlettel és egy könyv segítségével otthon is gyakorolhatták, s a kutatók arra biztatták őket, hogy hetente legalább összesen 110 percet töltsenek közepesen intenzív mozgással és a kezdetben heti egyszeri félórás mozgást a későbbiekben minimum a hét öt napján végezzék.

Ussher és kollégái a két vizsgálat eredményeit összesítve megállapította a terhességek nyolcadik hónapjában, hogy a 32 résztvevő közül nyolcan egyáltalán nem gyújtottak rá, s közülük hatan elérték a célként kitűzött heti 110 perces testmozgási limitet. A résztvevő kismamák többsége a záró interjúban arról is beszámolt, hogy a testmozgás a testsúlyuk kordában tartásában is nagy segítségükre volt, s bíznak abban, hogy gyermekük megszületése és a szoptatási időszak elteltével sem nyúlnak újra a cigarettás doboz után.

Bár a tanulmány viszonylag kis létszámú csoportok vizsgálatával készült, és a tanulmány szerzői szerint az első ilyen jellegű tudományos munka volt, az eredmények kellően biztatóak ahhoz, hogy tovább kutassanak: „megállapításaink arra biztatnak minket, hogy az aktív testmozgást, mint a terhes nők dohányzásról való leszokási segédletét tovább vizsgáljuk” – írja Ussher és csapata.

Fókuszbananő